2017. április 2., vasárnap

Helló Tavasz!

Nincs mese, itt a tavasz. Pénteken, munkából hazafelé jövet még kétkedve olvastam azokat a híreket amik 20 fokos, ragyogó napsütéses hétvégét ígértek. No meg azt, hogy Varsóban melegebb lesz mint pl. Madridban. Persze...hiszem, ha látom. Nos, jelentem: bevált. Rövidujjú pólóban, napszemüvegben és a szabadban töltöttem a hétvégét.

Tegnap, szombaton kicsit kalandozunk néhány lengyel barátommal, kiruccantunk a Varsótól kb. 150 km-re található festői szépségű Kazimierz Dolny kisvárosba. A Visztula-parti városkát gyakran hasonlítják Szentendréhez a régi, jó állapotban megőrzött épületei, a fekvése, és az itt élő és alkotó festőművészek miatt. Nyaranta turista hordák hada lepi el, így nagyon örülök, hogy még a főszezon előtt sikerült eljutni és nem kellett másokon átgázolni, hogy élvezhessük a városka egyedi hangulatát. Nagyon hasonló az atmoszférája a tátrai üdülővárosokéhoz, azzal a nyilvánvaló különbséggel, hogy nem lógnak minden házfalról méretes ronda reklámplakátok, molinók, nem hirdetnek minden sarkon éttermet, szállást, vásári bazárt, és úgy általában a város összképe nagyon harmonizál. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne valami szépet látni, de inkább csak autóval közlekedőknek, mert tömegközlekedéssel kissé nehézkes az eljutás.

Kazimierz Dolny tegnap
Ma, vasárnap délelőtt pedig végre eljutottam odáig, hogy elolvassam a varsói bubi, a Veturilo új szabályait, amivel akár már egy órát is lehet bicajozni. Rengeteget fejlesztettek rajta, több bicikli és lerakóállomás van, mint tavaly. Új terminálokat is állítottak fel mindenhol, amelynek segítségével már elég ha a telefonoddal leolvasod a kibérelni szánt bicikli QR kódját és mehetsz is a dolgodra. Nem sokat tudok a budapesti rendszerről, de az biztos, hogy nem ilyen kedvezményesek az árak, nincs olyan infrastruktúra sem kiépítve mint itt. Úgyhogy éljen Varsó, és a többi lengyel város, ami lehetővé tette a rendszer fejlesztését. Ezért (is) jó dolog itt időt tölteni és akár egy hétvégi kiruccanás alkalmával bicajra pattanni, és úgy bejárni a várost (igaz, Edina? ;))

Délutánra még tervbe van véve egy kis Łazienki park-béli séta, és megnézném, hogy hogy áll a finn házikónk felújítása, amihez a véletlen folytán még kulcsot is sikerült szereznem. Ha sikerülne  szerszámokra is szert tennem még valamilyen gerilla-kertész hadműveletet is végrehajtanék az ottani kertben.

Az pedig, hogy mennyire van tavasz, arra már az úton-útfélen padokon henyélő, kezében sörösüveget szorongató 'Legiadrukkerkinézetű susogónadrágos' polgárok tömege is rámutat. A lakótelepen, ahol most épp lakok, ma hazafelé tartva épp belebotlottam egy ilyen jókedélyű társaságba, amikor lelassított mellettük egy polgárőr járőrkocsi, akik kiszúrták az illegális közterületi alkoholfogyasztás tényállását. Nem tudom milyen jogkörük van eljárni, kiszabhatnak-e büntetést vagy csak rendőrt hívni van joguk, mindenesetre a vétkező polgárok nem voltak éppen boldogak és több illetlen kifejezés is elhagyta a szájukat. Ne feledjétek, hogy Lengyelország területén a köztéri italozást szigorúan büntetik. Ehhez kapcsolódó érdekes fejlemény, hogy ezen a héten a Legfelsőbb bíróság egy két éve zajló perben, ahol a vádlottat Visztula-parti alkoholizálással vádolták kedvező ítéletet hozott, mely szerint: a folyóparti sétány nem utca, tehát ilyen esetben nem minősül közterületnek és nem lehet elítélni az ott szeszt fogyasztó delikvenseket. Ennek fényében egy érdekes varsói nyár elébe nézünk. Épül a folyóparti sétány is, amelynek köszönhetően egyre kevésbé vad kinézetű a Visztula-part és kezd valami európai nagyvároshoz illő külsőt kapni. 

Végül pedig jöjjön egy kis kortárs művészet, a lakótelepi prolik és különböző világnézetek összecsapásának eredményeként. A szélsőjobb körében oly közkedvelt Polska dla Polaków (Lengyelország a lengyeleké) frázis alakult át Polska dla Robaków (Lengyelország a bogaraké) kifejezéssé, két vonalka hozzátoldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése